Főoldal » 2014 » október » 20 » A tanárok munkaterhelése Ukrajnában és Európában
17:00
A tanárok munkaterhelése Ukrajnában és Európában
Ukrajnában a tanárok megterhelése a középiskolákban heti 18 tanítási óra 36 órás munkahéttel, tehát 630 tanítási óra a 35 hetes tanévben.
A heti 18 tanítási órán kívül a tanárok fennmaradó munkaidejét a módszertani munka, az órákra való felkészülés, a füzetjavítás, az osztályfőnöki kötelességek elvégzése, a tanulók felügyelete a szünetekben, a szülőkkel való konzultációk, a tanári értekezleteken és igazgatói gyűléseken való részvétel teszi ki.
Ezen munkáknak csak egy részét finanszírozzák az alapfizetés mellett külön juttatásként. Az osztályfőnökségért az alapfizetés 20-25 százaléka jár juttatásként, a füzetjavításért 10-20 százalék, a tanműhely felügyeletéért 15-20 százalék, a szaktanterem vezetéséért 10-15 százalék.
Az ukrajnai gyakorlattól eltérően szinte minden európai országban meghatározzák a tanárok éves, illetve heti munkaidejét, amelynek csak egy töredékét teszi ki a tényleges oktatási munkaterhelés. Ezáltal a munkaidőbe beleszámít minden olyan munkával töltött óra, amely a közszolgálat körébe tartozik (ezen országokban a tanároknak közalkalmazotti jogállása van) vagy melyet az egyéni szerződések meghatároznak, függetlenül attól, hogy a tanároknak csak tanórái vannak, vagy órán kívüli pedagógiai tevékenységet, illetve szakmai feladatot végeznek.
A 2010–11-es tanévben más európai országokban a tanárok terhelése 19-23 óra volt egy héten, heti munkaidejük pedig 35-től 40 óráig terjedt. 17 európai országban azt is meghatározzák, hogy a munkaidő milyen részét kell az iskolában töltenie a tanárnak (ez körülbelül 25-30 óra hetente).
A közvetlen oktatási terhelés teljes munkaidőhöz viszonyított nagysága országonként és országon belül is jelentős eltéréseket mutat: alsó tagozaton magasabb, mint a felső osztályokban (Dánia és Bulgária kivételével). Alsó osztályokban a teljes munkaidő 65 százaléka, a középiskolában pedig a 60 százaléka.
Európa többi országában a heti óraszám különféle tényezőktől függően 15-től 26-ig változhat, és a tanórák hossza is változó lehet. Írországban, Magyarországon és Portugáliában 20-22 óra a heti terhelés, Görögországban 16-21 óra, Franciaországban 14-17 óra, Németországban 24 óra. Oroszországban a tanárok munkaterhelése az ukrajnaihoz hasonló, 36 órás munkahéttel, ebből 18 tanítási órával van egy tanárnak teljes állása.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban a tanítói munkaterhelés alsó osztályban átlagosan 790 tanóra egy évben. Ez azonban országonként váltakozik, ugyanis Görögországban és Oroszországban 600 óránál kevesebb, Chilében és az USA-ban viszont 1000 óránál több van egy évben. Az általános iskolákban 709 óra az éves óraszám (Görögországban 415, Chilében, Mexikóban és az USA-ban több mint 1000). A középiskolákban a tanárok átlagosan 664 órát tanítanak le egy évben (Dániában 369-et, Argentínában 1448-at).
A tanításra és más jellegű pedagógiai tevékenységekre fordított munkaidő elosztásának módszerei nagyon változatosak és országonként eltérőek lehetnek. Belgiumban, Németországban, Írországban, Franciaországban, akárcsak Ukrajnában, csak a tanórák számát határozzák meg pontosan, a szakmához kapcsolódó többi tevékenységre fordított időt a tanár egyedül vagy az oktatási intézmény igazgatóságával együtt határozza meg.
Néha a tanári szerződés tartalmazza az óraszámot és emellett pontosan meg van határozva az órákra való felkészülés, a füzetjavítás, a szülőkkel való munka, a szakmai továbbképzés ideje. Több országban az órán kívüli tevékenységekre fordított idő az oktatási időhöz mért százalékokban van megadva. Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, valamint Spanyolország alsó tagozatos osztályaiban a tanítók oktatási idejének 33-40 százalékát teszik ki ezek a tevékenységek, míg Ausztriában és Spanyolország felső tagozatos osztályaiban a tanárok oktatási idejének 40-50 százalékát fordítják ezen tevékenységekre.
A tanárok megterhelésén kívül érdemes összehasonlítani a munkájukért járó fizetést is. Ukrajnában 2012-ben a tanárok átlagfizetése az általános iskolákban egy évre szólóan 3628 euró volt, az alsó tagozatos tanítóknak és óvónőknek pedig átlagosan 3138 euró. Az európai országok között az ukrajnai mutatóhoz legközelebb Bulgária (4436 euró), Románia (5789 euró), Észtország (9763 euró), Lettország (10 177 euró), Litvánia (a tanárok minimálbére 3774 euró, a maximális fizetés pedig 6954 euró) és Magyarország (9491 euró) áll. Európában a tanári bér Liechtensteinben és Luxemburgban a legmagasabb, közel 100 ezer eurót keresnek egy évben. Norvégiában, Ausztriában és Belgiumban a tanárok átlagfizetése 60 ezer euró. Franciaországban, Németországban és Finnországban 40-50 ezer euró.
A tanárok munkaterhelése tehát országonként változik. Az ukrajnai tanárok munkaterhelése nem sokkal kevesebb, mint más európai országokban, viszont a bérük jóval kisebb.
Mivel Ukrajnában csak a megtartott órákat szabályozzák, ezért a megterhelés bármilyen jellegű változtatása előtt részletesen tanulmányozni kell, mennyi időt fordít a tanár az órákon kívüli munkákra, hogy elkerüljék a tanárok túlterhelését.
A középiskolai oktatás tervezett reformja nagyobb autonómiát biztosítana az oktatási intézményeknek az oktatás tartalmával kapcsolatos kérdések terén, ezáltal növekedne a tanárok órán kívüli terhelése, főleg a módszertani munka terén, a tantervek megváltoztatása pedig az órákra való készülődés idejét növelné meg az elkövetkezendő 12 évben. Ezért a tanórák számának növelése ebben az időszakban felesleges volna és a pedagógusi munka színvonalának csökkenéséhez vezetne.
