A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és magyar civil szervezetek képviselői részvételével a nemzeti kisebbségi oktatás helyzetéről tanácskoztak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskolában –adta hírül a mukachevo.net december 11-én.
A megbeszélés fő témája az volt, hogyan lehetne hozzáférhetőbbé tenni az oktatást a nemzeti kisebbségek számára.
A rendezvény az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium, valamint az Európa Tanács támogatásával valósult meg. A párbeszéd alapelvéül a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját vették, melynek értelmében a nemzeti kisebbségeknek joguk van anyanyelvükön tanulniuk.
Az eseményen részt vett Volodimir Csubirka, a Kárpátalja Megyei Tanács elnöke, Ligita Grigule, az Európa Tanács szakérője, Jurij Kononenko, az ukrán szakminisztérium általános iskolai oktatással és óvodai neveléssel foglalkozó osztályának vezetője, Mihajlo Motilcsak, a megyei oktatási, ifjúsági és sportügyi főosztály vezetője, valamint dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke.
Volodimir Csubirka megnyitó beszédében kiemelte, hogy Kárpátalján évszázadok óta különböző nemzetiségek békésen élnek egymás mellett. Ez példamutató az ország más régiói számára is. A magyarlakta településeken sosem jelentett problémát az anyanyelv használata. Az aktuális probléma abban rejlik, hogy mindenki megfelelő szinten el tudja sajátítani az államnyelvet, s ezáltal be tudjon illeszkedni a társadalomba.
– Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a magyarok itt éljenek és dolgozzanak a továbbiakban is, s hogy a fiatalok ne vándoroljanak ki. Képesek vagyunk az ukránokat megtanítani magyarul, a magyarokat pedig ukránul. Minél több nyelvet fogunk ismerni, annál nagyobb lehetőségek nyílnak meg előttünk – hangsúlyozta a megye vezetője.
Volodimir Csubirka hozzátette, Seszták Oszkárral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökével a szomszédos régiók közötti – egyebek mellett az oktatási ágazatban létrehozandó – együttműködésről fognak tárgyalni.
Ligita Grigule lett szakértő beszámolt arról, hogy Európa nagy figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek jogainak betartására.
– Mi nem fogjuk előírni, hogy hogyan éljenek. Ez az önök belügye. Lettországban már megvalósult a többnyelvű oktatási rendszer, amely Ukrajna számára is hasznos például szolgálhat. Mi ugyancsak készek vagyunk arra, hogy az önök által elért eredményeket átvegyük. A nyelveket jobban és hatékonyabban kell oktatni az iskolában. Ez új távlatokat nyithat a felnövekvő nemzedék előtt – hangsúlyozta az Európa Tanács küldötte.
Jurij Kononenko beszámolt arról, hogy egy hétig figyelemmel kísérte az államnyelv oktatásának a rendszerét a Beregszászi és a Nagyszőlősi járás iskoláiban. Arra a következtetésre jutott, hogy ezekben a tanintézményekben rendszeres munka folyik, és nagy gondot fordítanak a nemzeti kisebbségek oktatási problémáinak megoldására.
Az ukrán állam garantálja a nemzeti kisebbségeknek azt a jogot, hogy – mint Kononenko fogalmazott – tanulhassák anyanyelvüket.
– Betartjuk a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája által előírt követelményeket az oktatásban, de ez nem jelenti azt, hogy a kérdéskör problémamentes lenne. Örvendetes, hogy az Európa Tanács szakértői csatlakoznak a tervezetünkhöz. Hasznosítanunk kell az európai országok tapasztalatait – jegyezte meg az oktatási minisztérium osztályvezetője.
A tervek szerint a szakmai konzultációk alapján ajánlásokat dolgoznak ki az oktatási intézmények számára – írja a megyei tanács sajtóosztálya.
